Az Élőben Londonból blog első bejegyzése stílszerűen egy manchesteri eseményről számol be, ahonnan a 2010-es parlamenti választások első élő tévés vitáját közvetítik.
Első, merthogy történelmi programról van szó, és első, mert azonnal hármat is rendeznek belőle. Ennek megfelelően három különböző városba is ellátogat a politikai roadshow, ráadásul így a három vezető tévétársaság (ITV, Sky, BBC) is könnyen tud osztozkodni a lehetőségen.
A brit választók sem voltak elkényeztetve eddig tévés vitákkal. A választások előtt mindig ment a húzd meg, ereszd meg a pártok és a spin doktorok között, azonban a végén mindig úgy alakult, hogy valamelyik érdekelt szereplő kifarolt az effajta nyilvános fellépés előtt. Az indokok mindig különbözőek voltak. A hírlapírók a tévés tapasztalat hiányára, az aktuális erőviszonyokra, vagy a vesztenivaló mértékére vezették vissza a viták meghiúsulását. Így nem kerülhetett sor például a John Major és Tony Blair között élő televíziós ütközetre sem.
VESZTENIVALÓ MOST IS VAN
Fél évvel ezelőtt a Labour veresége majdnem olyan biztosnak ígérkezett, mint amilyen zakóba az MSZP futott vasárnap Magyarországon. Az elmúlt néhány hónapban a konzervatív párt lendülete megtört, a munkáspárt a reméltnél is többet javított.
A finisbe még mindig jól látható Tory előnnyel fordultak be a pártok április 12-én, amikor a parlament feloszlatásával hivatalosan is megindult a hajrá. Így a legnagyobb vesztenivalója kétségkívül David Cameronnak, a konzervatív párt vezetőjének van. A felelősség súlya érződött is a Tory főnökön (és feleségén). Idegességüknek hangot is adtak egy vitát megelőző villáminterjúban, de ennek ellenére mégis fontosnak érezték a műsort: ”Normál esetben 30 másodperces lehetőségei vannak a hírműsorokban a politikusoknak. Nagyon frusztráló, hogy nem tudunk közvetlenül a választókhoz beszélni az országot érintő problémákról és a megoldásainkról” - mondta David Cameron.
HÁRMAN A RINGBEN
A tévés páston nem két párt küzd, hanem három. A két nagy tradicionális brit párt mellett lehetőséget kap a közvélemény-kutatók által harmadik helyre jósolt Liberális Demokraták. A párt fiatal vezetője, Nick Clegg nem a politikusok jobb vagy rosszabb szereplése miatt tartja fontosnak a vitát, hanem azért, hogy a választók megtudják, hogy vezetőik mit képviselnek és ebből kifolyólag még több okot adjanak a népnek, hogy elmenjenek szavazni.
Nick Clegg minden szempontból kényelmesen érezheti magát, mert a Liberális Demokratáknak nincs győzelmi esélyük, ugyanakkor koalíciós kényszer esetén könnyen kormányzati szerepben találhatják magukat. Ennek ellenére a fő üzenetük az, hogy nehogy bedőljenek a választók annak a két öreg párt által terjesztett mítosznak, hogy csak két opció közül lehet választani.
GORDON NAGY LEHETŐSÉGE
Első ránézésre a jelenleg regnáló miniszterelnök Gordon Brown érzi magát a legjobban a kamerák előtt. Határozottságával, a mögötte álló válságkezelő évekkel és a javuló gazdasági kilátásokkal (még ha módszereiket a konzervatívok gyakran vitatják is) sokat nyerhet a következő 3 hétben. Bár kétségtelen, hogy akad dolguk bőven újraválasztás esetén is.
SZABÁLYOK
A pártok és a tévétársaságok több mint 70 pontból álló szabályrendszert dolgoztak ki a tévés vitához. A különböző városokban megrendezésre kerülő élő viták közönség előtt zajlanak, ahol még a nézőket is a helyi lakosságot leképező reprezentatív minta alapján választják ki (különösen odafigyelve az életkorra, az etnikai hovatartozásra, a szociális helyzetre, a pártpreferenciára – a közönség 80%-ának egyértelmű pártszimpátiája van (7-7-5 arányban /Labour, Tory, Lib.Dem./), a közönség 20 százaléka még bizonytalan, vagy valamelyik kispártra voksolna).
Mindhárom vezető 90 másodperces monológgal kezdi és zárja a 90 perces show-t, közben kérdésekre válaszolnak. A kérdéseket a közönség teszi fel, de a pártok és a tévések által delegált stáb válogatta őket.
Még néhány szabály a teljesség igénye nélkül: minden kérdésnek mindhárom párt számára érdekesnek kell lenni, olyan kérdést nem lehet feltenni, amely kifejezetten egy pártot vagy politikust céloz, aktuális problémákat felvető kérdéseket kell feltenni. Ilyen fontos kérdések az oktatás, az emigránsok befogadása, az egészségügy, a költségvetés... A műsor végig nagyon feszes, műsorvezető moderálja.
A rengeteg egyeztetés ellenére a kis pártok kirekesztve érezhetik magukat. A skót és a walesi pártok azzal érvelnek, hogy ez így nem is Nagy-Britanniáról, hanem csak Angliáról szól. A BBC, és Skócia, valamint Wales esetében a Sky (nem országosan, hanem helyi szinten) rendez mini vitákat, illetve a BBC megígérte, hogy a kis pártok több lehetőséget kapnak a többi választási műsorban.
VÁLASZTÁSOK MÁJUSBAN, VITAEREDMÉNYEK AZONNAL
A közvélemény-kutatók és a tévétársaságok azonnal elemzik a politikusok produkcióit. Körültekintően válogatott, úgynevezett "panel" figyeli az élő műsort, közben gombnyomással azonnal jelzik, mennyire szimpatikus számukra az adott üzenet. Ezeket a választói „lájkolásokat” vagy „nemlájkolásokat” témánként külön kielemzik.
Az elő adást követően azonnal jön az elemző műsor, az eredményhirdetés. A műsorfolyam ennek köszönhetően egyre inkább a zenei tehetségkutatókhoz kezd hasonlítani. Nem politikai, hanem szórakoztató műsorral van dolgunk.
KI NYERT MA? KINEK VAN X-FACTORA?
Ezen adatok alapján 20 perccel a vita után máris megvan a vita eredménye.
Az első vita nem okozott meglepetést, a bukmékerek által jósolt eredmény született.
Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezetője nyerte az első élő tévés vitát, tőle messze lemaradva David Cameron, mögötte Gordon Brown.
Az elemzők a vita fontossága mellett kiemelik, hogy a választás nem szabad, hogy egy "one man show" legyen.
Folytatás jövő hét csütörtökön a Sky-on, majd rá egy hétre a BBC-n. A választásokat Nagy-Britanniában 2010. május 6-án tartják.
